Portré
Csiszár Imre
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1971-75.
Életút: 1975-77 a kecskeméti Katona József Színház, 1977-78 a szolnoki Szigligeti Színház rendezője, 1979-88 a miskolci Nemzeti Színház műv. vez., 1989-91 a bp.-i Nemzeti Színház ig.h., majd ig.-főrendezője, 1991-95 a Bp.-i Kamaraszínház rendezője, 1995-96 a Művész, ill. Thália Színház ig., 1996- a Thália Társ. Színműv. Bt. ügyvez. ig. 1994-95 a Gyulai Várszínház ig.
Jászai Mari-díj (1982), Érdemes művész (1987). Kiváló Művész
A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje 2003.
Főbb rendezései: Brecht: A kaukázusi krétakör, Vörösmarty: Csongor és Tünde, Shaw: Sosem lehet tudni, Szent Johanna, Ibsen: Peer Gynt, Kopit: Jaj, Apu, szegény Apu, Misima: Sade márkiné, Macdonald: Csúcstalálkozó, Shakespeare: Szeget szeggel, Athéni Timon, IV. Henrik, Örkény: Kulcskeresők, Nyírő: Jézusfaragó ember, Miller: Közjáték Vichyben, Weöres: A kétfejű fenevad, Machiavelli: Mandragóra, García Lorca: Yerma, K. Mann: Mefisztó, Csehov: Ványa bácsi, Platonov, Rose: Tizenkét dühös ember, Fejes: Rozsdatemető, Nagy A.: Báthory Erzsébet, Thomas: Szegény Dániel, Bulgakov: Képmutatók cselszövése, Nagy A.: Don Juan, a sevillai, a kővendég és a szédelgő, Enquist: Képcsinálók, Christie: Egérfogó, Marlowe: Doktor Faustus, Shakespeare: Othello, Betti: Bűntény a Kecskeszigeten.
Képsorozatok
-
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György