Portré
Sinkó László
színész
rendező
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1958-62.
Életút: 1962-66 a debreceni Csokonai Színház, 1966-82 a Nemzeti Színház, 1982-94 a Katona József Színház tagja, 1970-80 a kecskeméti Katona József Színház vendégművésze, 1994-98 az Új Színház, 1998- a Vígszínház tagja. Jászai Mari-díj (1972), érdemes művész (1982), kiváló művész (1987), Kossuth-díj (1995).
Főbb szerepei: Trigorin (Csehov: Sirály), Marphurius (Moliére: Kénytelen házasság), Octave (Moliére: Scapin furfangjai), Valér (Moliére: A fösvény), Józsué (Madách: Mózes), Feltaláló (Bulgakov: Iván, a rettentő), Odüsszeusz (Devecseri: Odüsszeusz szerelmei), Seneca: Oidipusz, Ábel (Sütő: Káin és Ábel), Ravelszki (Károlyi: Én vagyok Ravelszki), Szakhmáry Zoltán (Móricz: Úri muri), Sosias (Kleist: Amphitryon), Dr. Schönig (Wedekind: Pandora szelencéje - Lulu), Don Mateo Cardona (Valle-Inclán: Lárifári hadnagy felszarvazása), Bruscon (Bernhard: A színházcsináló), Gróf (Goldoni: Az új lakás), Dörfling tábornagy (Kleist: Homburg hercege), Sganarelle (Moliére: Don Juan), Sabelszkij gróf (Csehov: Ivanov), Polonius (Shakespeare: Hamlet), Puzsér (Molnár: A doktor úr), Ali (Goldoni: A szmirnai impresszárió), Dr. Strauss (Keyes: Virágot Algernonnak), Zsigalov (Csehov: Lakodalom), Barát (Brecht: Kispolgárnász), Marhockij (Ilf-Petrov: Érzéki szenvedély),
filmen: Fügefalevél (1966), Ereszd el a szakállamat (1975), Elveszett illúziók (1982), Gyertek el a névnapomra (1984), Hajnali háztetők (1986), Isten veletek, barátaim (1987), Az új földesúr (1988), A távollét hercege (1990), A császár (1995 tv), Valencia-rejtély (1995 tv), Irány Kalifornia! (1996 tv), Körömszakadtáig (1998 tv).
Hobbi: természetjárás.
Életút: 1962-66 a debreceni Csokonai Színház, 1966-82 a Nemzeti Színház, 1982-94 a Katona József Színház tagja, 1970-80 a kecskeméti Katona József Színház vendégművésze, 1994-98 az Új Színház, 1998- a Vígszínház tagja. Jászai Mari-díj (1972), érdemes művész (1982), kiváló művész (1987), Kossuth-díj (1995).
Főbb szerepei: Trigorin (Csehov: Sirály), Marphurius (Moliére: Kénytelen házasság), Octave (Moliére: Scapin furfangjai), Valér (Moliére: A fösvény), Józsué (Madách: Mózes), Feltaláló (Bulgakov: Iván, a rettentő), Odüsszeusz (Devecseri: Odüsszeusz szerelmei), Seneca: Oidipusz, Ábel (Sütő: Káin és Ábel), Ravelszki (Károlyi: Én vagyok Ravelszki), Szakhmáry Zoltán (Móricz: Úri muri), Sosias (Kleist: Amphitryon), Dr. Schönig (Wedekind: Pandora szelencéje - Lulu), Don Mateo Cardona (Valle-Inclán: Lárifári hadnagy felszarvazása), Bruscon (Bernhard: A színházcsináló), Gróf (Goldoni: Az új lakás), Dörfling tábornagy (Kleist: Homburg hercege), Sganarelle (Moliére: Don Juan), Sabelszkij gróf (Csehov: Ivanov), Polonius (Shakespeare: Hamlet), Puzsér (Molnár: A doktor úr), Ali (Goldoni: A szmirnai impresszárió), Dr. Strauss (Keyes: Virágot Algernonnak), Zsigalov (Csehov: Lakodalom), Barát (Brecht: Kispolgárnász), Marhockij (Ilf-Petrov: Érzéki szenvedély),
filmen: Fügefalevél (1966), Ereszd el a szakállamat (1975), Elveszett illúziók (1982), Gyertek el a névnapomra (1984), Hajnali háztetők (1986), Isten veletek, barátaim (1987), Az új földesúr (1988), A távollét hercege (1990), A császár (1995 tv), Valencia-rejtély (1995 tv), Irány Kalifornia! (1996 tv), Körömszakadtáig (1998 tv).
Hobbi: természetjárás.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írtákSzínházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György
