Portré
Rost Andrea
színész
Életrajz
Rost Andrea zenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Bende Zsolt tanítványaként végezte. Még főiskolás, amikor a budapesti Operaház ösztöndíjasaként elénekelte Gulyás Dénes rendezésében Júlia szerepét Gounod: Rómeó és Júlia című operájában.
Két évvel később, 1991-ben a bécsi Staatsoper magánénekese lett, ahol összes fontos szerepében megismerhette a bécsi közönség: Zerlinától kezdve Adinán és Susannán keresztül a Lammermoori Luciáig, valamint Violetta parádés szerepalakítása mellett számos koncerten is hallhatta őt Bécs zeneértő közönsége.
A milánói Scala 1994-es Rigoletto-bemutatóján - melyre Riccardo Muti hívta meg -, átütő nemzetközi sikert aratott, azóta a Scala állandó visszatérő vendége.
A Salzburgi Ünnepi Játékokon számos produkcióban lépett közönség elé, így a Sólyom (R. Strauss: Az árnyék nélküli asszony, Solti György), Drusilla (Monteverdi: Poppea megkoronázása, Nikolaus Harnoncourt), Violetta (Verdi: Traviata, Riccardo Muti), valamint Xenia szerepében (Muszorgszkij: Borisz Godunov, Claudio Abbado).
A párizsi Bastille Operában Susannát, Gildát, Luciát és Offenbach: Hoffmann meséiben Antoniát alakította.
A londoni Royal Opera House-ban Susannaként debütált, majd Violettát énekelt nagy sikerrel.
Amerikában a chicagói Operában több ízben is vendégszerepelt, ahol Zerlinát, Gildát, Violettát és Giuliettát (Bellini: I Capuletti e i Montecchi) énekelt.
A New York-i Metropolitan Operában először 1996-ban lépett a közönség elé Adina szerepében, a Szerelmi bájitalban, később ugyanitt Gildát, Luciát, Violettát és Susannát énekelt több ízben.
A Washingtoni Operában szintén több alkalommal énekelte Violetta és Antonia szerepét, ez utóbbi produkcióban lépett a Los Angeles-i közönség elé.
A tokiói New National Opera és számos nemzetközi operagála gyakori meghívott művésze.
A budapesti Operaházban kedvenc szerepeiben (Lucia, Gilda, Violetta) lépett többször a hazai közönség elé.
Érdemes művész, 1997-ben Liszt-díjjal, 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
Két évvel később, 1991-ben a bécsi Staatsoper magánénekese lett, ahol összes fontos szerepében megismerhette a bécsi közönség: Zerlinától kezdve Adinán és Susannán keresztül a Lammermoori Luciáig, valamint Violetta parádés szerepalakítása mellett számos koncerten is hallhatta őt Bécs zeneértő közönsége.
A milánói Scala 1994-es Rigoletto-bemutatóján - melyre Riccardo Muti hívta meg -, átütő nemzetközi sikert aratott, azóta a Scala állandó visszatérő vendége.
A Salzburgi Ünnepi Játékokon számos produkcióban lépett közönség elé, így a Sólyom (R. Strauss: Az árnyék nélküli asszony, Solti György), Drusilla (Monteverdi: Poppea megkoronázása, Nikolaus Harnoncourt), Violetta (Verdi: Traviata, Riccardo Muti), valamint Xenia szerepében (Muszorgszkij: Borisz Godunov, Claudio Abbado).
A párizsi Bastille Operában Susannát, Gildát, Luciát és Offenbach: Hoffmann meséiben Antoniát alakította.
A londoni Royal Opera House-ban Susannaként debütált, majd Violettát énekelt nagy sikerrel.
Amerikában a chicagói Operában több ízben is vendégszerepelt, ahol Zerlinát, Gildát, Violettát és Giuliettát (Bellini: I Capuletti e i Montecchi) énekelt.
A New York-i Metropolitan Operában először 1996-ban lépett a közönség elé Adina szerepében, a Szerelmi bájitalban, később ugyanitt Gildát, Luciát, Violettát és Susannát énekelt több ízben.
A Washingtoni Operában szintén több alkalommal énekelte Violetta és Antonia szerepét, ez utóbbi produkcióban lépett a Los Angeles-i közönség elé.
A tokiói New National Opera és számos nemzetközi operagála gyakori meghívott művésze.
A budapesti Operaházban kedvenc szerepeiben (Lucia, Gilda, Violetta) lépett többször a hazai közönség elé.
Érdemes művész, 1997-ben Liszt-díjjal, 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György -
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György