Portré
Nagy Árpád
zenei vezető
muzsikus
karnagy
zenész
zeneszerző
zene
Életrajz
1953. május 18-án születtem Budapesten.
Édesapám, Nagy Ervin, kántortanító, majd kántor-karnagy volt Soroksáron. 1984-ben, hetven éves korában hunyt el.
Édesanyám, született Kevi Mária,(1924) nyugdíjazása előtt könyvelőként dolgozott. Jelenleg 17 unoka és 5 dédunoka boldog nagy/dédmamája. Öten vagyunk testvérek.
Tanulmányaimat a soroksári Táncsics Mihály Ének-zenei Általános Iskolában kezdtem, zongorát és ütühangszereket tanoltam, majd az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban és az Esztergomi Zeneiskolában folytattam, és ott is érettségiztem.
A zenei pályára való ösztönzést elsősorban édesapámnak, de nem kevésbé tanáraimnak, köztük elsősorban az esztergomi Zeneiskola akkori igazgatójának, Szabó Tibornak köszönhetem.
1973-tól 1978-ig voltam a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár- és karvezetés szakának hallgatója. Főtanszak tanáraim Szőnyi Erzsébet és Párkai István voltak. Kitüntetéses oklevéllel diplomáztam.
A Zeneakadémia zeneszerzés szakát, Sugár Reezső, majd Petrovics Emil tanár úr vezetésével, 1982-ben fejeztem be.
9 éven át tagja voltam a Párkai István vezette Liszt Ferenc Kamarakórusnak. A kamarakórussal hazai és külföldi hangversenyeken, rádió- és hanglemez - felvételeken vettem részt.
1978 április 1-jén megnősültem. Feleségem, Nemessányi Éva , a Zeneakadémia Karvezetés és Középiskolai Énektanár szakán szerzett diplomát 1979-ben. Jelenleg az Új Színház korrepetitora és a Deák Diák Álltalános Iskola tanára, valamint a Tomkins Énekegyüttes alapító tagja.. Gyermekeink, Orsolya és Bertalan, már családosok.
1979-től két éven át a Budapesti Művelődési Központ Módszertani és Szakfelügyelői Kabinetjének zenei főmunkatársa voltam. Ez időben tagja voltam a Kórusok Országos Tanácsa elnökségének.
1981-től 1985-ig a Budapesti Gyermekszínház karmester-zenei vezetője voltam. A zenekarral kísért előadások karmesteri gyakorlatán túl zeneszerzői végzettségemet is kamatoztathattam a színházi munkában. A Gyermekszínház számára G.Dénes György szövegíróval közösen készített „Óz, a nagy varázsló” című zenés mesejátékunkat azóta több vidéki és határontúli színház is a műsorára tűzte.
1981-82-ben vendégkarmestere voltam a Kecskeméti Katona József Színháznak.
1985-től öt éven át a Nemzeti Színház zenei vezetője voltam. Kísérőzenét komponáltam többek között Shakespeare: Velencei kalmár, G.B.Shaw: Tanner John házassága és Móricz: Légy jó mindhalálig című színművéhez. Az „István a király”, a „Fehér Anna” és az ősbemutató 30. évfordulójának tiszteletére színre vitt Hubay – Vas – Ránki : Egy szerelem három éjszakája karmestere voltam. Zeneszerzője voltam a Várszínházban, Ivánka Csaba rendezésében bemutatott, Csokonai: Karnyóné című színműnek.
1990 és 1992 között a Veszprémi Petőfi Színház zenei vezetőjeként, ezt követően négy évig a Kecskeméti Katona József Színház karmestereként működtem. Színházi karmesteri pályafutásom során számos operettet, musicalt, zenés vígjátékot, ifjúsági- és mesedarabot tanítottam be és vezényeltem.
Karmestere voltam egy-egy produkció erejéig az Egri Gárdonyi Géza, a Székesfehérvári Vörösmarty, a Zalaegerszegi Hevesi Sándor (itt Kodály: Székelyfonó c. daljátékának), a Miskolci és a Győri Nemzeti Színháznak is.
A Szegedi Nemzeti Színház felkérésére írtam, Kormos István dalszövegeinek felhasználásával, a „Koldus és királyfi” c. musicalt. Kísérőzenéket komponáltam a békéscsabai, a veszprémi, a nagyváradi színházaknak.
1996 szeptembere óta és jelenleg is a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium ének-zene tanára vagyok. A tanári hivatás iránti érdeklődés mindig élt bennem. A karmesteri munka is nagyrészt pedagógia és nemzeti színházi éveimben tanítottam a Stúdióban és a Színművészeti Főiskolán is.
A Tiszavölgyi István alapításában működő 8 osztályos Veres Péter Gimnázium új, izgalmas kihívások elé állított. A 10-18 éves diákok figyelmét és érdeklődését a népzene kimeríthetetlen és csodálatos világára, a zenetörténet gazdagságára és a zeneművészet páratlan alkotásainak szépségére irányítani pedagógiai célkitűzésemmé vált. A két évente megrendezésre kerülő gála-koncerteken az iskola ének- és zenekara igazi sikerélményt adott a diákoknak és színvonalas művészi élményt az érdeklődő közönségnek. A mosbachi gimnázium énekkarával közösen léptünk fel Németországban és itthon. Hosszútávú zenei cserekapcsolatot alakítottunk ki a stuttgarti Merz-Schule-val és közösen vittük színre 2005-ben a Cinderella Johns című musicall-t.
Számtalan film zenefelvételének karmestere voltam és a Magyar Rádió zenei felvételeinek karmestereként, zeneszerzőjeként dolgoztam.
Édesapám, Nagy Ervin, kántortanító, majd kántor-karnagy volt Soroksáron. 1984-ben, hetven éves korában hunyt el.
Édesanyám, született Kevi Mária,(1924) nyugdíjazása előtt könyvelőként dolgozott. Jelenleg 17 unoka és 5 dédunoka boldog nagy/dédmamája. Öten vagyunk testvérek.
Tanulmányaimat a soroksári Táncsics Mihály Ének-zenei Általános Iskolában kezdtem, zongorát és ütühangszereket tanoltam, majd az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban és az Esztergomi Zeneiskolában folytattam, és ott is érettségiztem.
A zenei pályára való ösztönzést elsősorban édesapámnak, de nem kevésbé tanáraimnak, köztük elsősorban az esztergomi Zeneiskola akkori igazgatójának, Szabó Tibornak köszönhetem.
1973-tól 1978-ig voltam a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár- és karvezetés szakának hallgatója. Főtanszak tanáraim Szőnyi Erzsébet és Párkai István voltak. Kitüntetéses oklevéllel diplomáztam.
A Zeneakadémia zeneszerzés szakát, Sugár Reezső, majd Petrovics Emil tanár úr vezetésével, 1982-ben fejeztem be.
9 éven át tagja voltam a Párkai István vezette Liszt Ferenc Kamarakórusnak. A kamarakórussal hazai és külföldi hangversenyeken, rádió- és hanglemez - felvételeken vettem részt.
1978 április 1-jén megnősültem. Feleségem, Nemessányi Éva , a Zeneakadémia Karvezetés és Középiskolai Énektanár szakán szerzett diplomát 1979-ben. Jelenleg az Új Színház korrepetitora és a Deák Diák Álltalános Iskola tanára, valamint a Tomkins Énekegyüttes alapító tagja.. Gyermekeink, Orsolya és Bertalan, már családosok.
1979-től két éven át a Budapesti Művelődési Központ Módszertani és Szakfelügyelői Kabinetjének zenei főmunkatársa voltam. Ez időben tagja voltam a Kórusok Országos Tanácsa elnökségének.
1981-től 1985-ig a Budapesti Gyermekszínház karmester-zenei vezetője voltam. A zenekarral kísért előadások karmesteri gyakorlatán túl zeneszerzői végzettségemet is kamatoztathattam a színházi munkában. A Gyermekszínház számára G.Dénes György szövegíróval közösen készített „Óz, a nagy varázsló” című zenés mesejátékunkat azóta több vidéki és határontúli színház is a műsorára tűzte.
1981-82-ben vendégkarmestere voltam a Kecskeméti Katona József Színháznak.
1985-től öt éven át a Nemzeti Színház zenei vezetője voltam. Kísérőzenét komponáltam többek között Shakespeare: Velencei kalmár, G.B.Shaw: Tanner John házassága és Móricz: Légy jó mindhalálig című színművéhez. Az „István a király”, a „Fehér Anna” és az ősbemutató 30. évfordulójának tiszteletére színre vitt Hubay – Vas – Ránki : Egy szerelem három éjszakája karmestere voltam. Zeneszerzője voltam a Várszínházban, Ivánka Csaba rendezésében bemutatott, Csokonai: Karnyóné című színműnek.
1990 és 1992 között a Veszprémi Petőfi Színház zenei vezetőjeként, ezt követően négy évig a Kecskeméti Katona József Színház karmestereként működtem. Színházi karmesteri pályafutásom során számos operettet, musicalt, zenés vígjátékot, ifjúsági- és mesedarabot tanítottam be és vezényeltem.
Karmestere voltam egy-egy produkció erejéig az Egri Gárdonyi Géza, a Székesfehérvári Vörösmarty, a Zalaegerszegi Hevesi Sándor (itt Kodály: Székelyfonó c. daljátékának), a Miskolci és a Győri Nemzeti Színháznak is.
A Szegedi Nemzeti Színház felkérésére írtam, Kormos István dalszövegeinek felhasználásával, a „Koldus és királyfi” c. musicalt. Kísérőzenéket komponáltam a békéscsabai, a veszprémi, a nagyváradi színházaknak.
1996 szeptembere óta és jelenleg is a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium ének-zene tanára vagyok. A tanári hivatás iránti érdeklődés mindig élt bennem. A karmesteri munka is nagyrészt pedagógia és nemzeti színházi éveimben tanítottam a Stúdióban és a Színművészeti Főiskolán is.
A Tiszavölgyi István alapításában működő 8 osztályos Veres Péter Gimnázium új, izgalmas kihívások elé állított. A 10-18 éves diákok figyelmét és érdeklődését a népzene kimeríthetetlen és csodálatos világára, a zenetörténet gazdagságára és a zeneművészet páratlan alkotásainak szépségére irányítani pedagógiai célkitűzésemmé vált. A két évente megrendezésre kerülő gála-koncerteken az iskola ének- és zenekara igazi sikerélményt adott a diákoknak és színvonalas művészi élményt az érdeklődő közönségnek. A mosbachi gimnázium énekkarával közösen léptünk fel Németországban és itthon. Hosszútávú zenei cserekapcsolatot alakítottunk ki a stuttgarti Merz-Schule-val és közösen vittük színre 2005-ben a Cinderella Johns című musicall-t.
Számtalan film zenefelvételének karmestere voltam és a Magyar Rádió zenei felvételeinek karmestereként, zeneszerzőjeként dolgoztam.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írtákSzínházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György
