Portré
Mohácsi János
Életrajz
Tanulmányok: MKKE, 1979-81.
Életút: 1980-83 amatőrként a Mozgó Színház rendezője, 1983- a kaposvári Csiky Gergely Színház színésze, majd segédrendezője. Bezerédj-díj (1994), Jászai Mari-díj (1995), Paál István-díj (1999), a színikritikusok díja (1999).
Főbb rendezései: Smoček: Labirintus, Schiller: Ármány és szerelem, Hogyan vagy partizán? avagy Bánk bán Katona József után, Kiss Anna: Bolondmalom, Baum-Schwajda: Óz, a nagy varázsló, Tévedések végjátéka avagy Tévedések víg játéka, Shakespeare és Plautus után, Eörsi: A kihallgatás, Képzetté válunk avagy Ármány és szerelem Schiller után, Jókai: Milton, Miller: Istenítélet, Goldoni: A kávéház, Szirmai: Mágnás Miska, Bulgakov: Iván, a rettentő, Mohácsi-Mohácsi-Faragó: Krétakör, Szirmai: Mágnás Miska.

Képsorozatok
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„Mindennek az Egyetemi Színpad az oka.”
Jordán Tamás egy rendkívül sűrű életpályát tudhat maga mögött az Egyetemi Színpadtól Szombathelyig. Volt rendező, színházigazgató, színházi fesztivál igazgató, tanár és mind a mai napig színész, nagyszerű közös produkciók részese és emlékezetes szólóestek előadója. 1961-től máig követjük, hogy hogyan próbálta mindig megteremteni a számára legfontosabb lényegét a színháznak: hogy az egy agóra legyen, egy találkozóhely, ahol az emberek kezet nyújtanak egymásnak. Farkas Éva