Portré
Köleséri Sándor
Életrajz
Miskolcon születtem 1972. április 25.-én, törpe termettel.
Általános iskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem, majd 1990-ben sikeres érettségi vizsgát tettem és híradásipari műszerész lettem. Ennek ellenére nem dolgoztam a szakmában - az iskolában töltött négy év rávilágított arra, hogy nem a műszaki pálya érdekel, inkább a humán tárgyak kötötték le figyelmemet. Alkalmi munkákból éltem és elvégeztem egy kilenc hónapos átképző tanfolyamot, melynek során deviza- és bankügyintéző képesítést is szereztem, de érdeklődésem folyamatosan a színház és a film felé terelődött.
Ezzel a számomra ekkor még kicsit mitikus területtel 16 éves koromban kerültem kapcsolatba, amikor statisztálhattam Kamondy Zoltán vizsgafilmjében. Már az általános iskolában rendszeresen jártunk színházba, Opera-bérletem volt felső tagozatban, és vidéken eltöltött éveim alatt a tv-képernyőn látott színházi közvetítések egyre erősebbé tették a színház és a film iránti rajongásomat. Szerettem volna kipróbálni magamat, s ez szerencsére sikerült is, amikor 1995-ben Klapka György vállalkozó törpéket és liliputi embereket keresett egy színházi előadáshoz. A rendező, Novák János Szirt herceg szerepét bízta rám Pozsgai Zsolt-Swift: Gulliver című művében, mely a Thália színházban került bemutatásra. Ebben három dalt is énekelnem kellett, így rögtön a mélyvízbe kerültem, s végleg megbizonyosodtam arról, hogy legjobban a színjáték érdekel, ugyanakkor világossá váltak alapvető hiányosságaim is (pl. beszédtechnika), melyekről tudom, hogy sokat kell még dolgoznom rajtuk.

-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„Mindennek az Egyetemi Színpad az oka.”
Jordán Tamás egy rendkívül sűrű életpályát tudhat maga mögött az Egyetemi Színpadtól Szombathelyig. Volt rendező, színházigazgató, színházi fesztivál igazgató, tanár és mind a mai napig színész, nagyszerű közös produkciók részese és emlékezetes szólóestek előadója. 1961-től máig követjük, hogy hogyan próbálta mindig megteremteni a számára legfontosabb lényegét a színháznak: hogy az egy agóra legyen, egy találkozóhely, ahol az emberek kezet nyújtanak egymásnak. Farkas Éva