Portré
Für Anikó
Életrajz
Életpályája: 1964. február 27-én született Budapesten Boross Anikó néven, húsz éves korában vette fel anyja vezetéknevét. 1989-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a Madách Színházhoz szerződött. 2004 óta az Örkény Színház tagja. Klasszikus és modern darabokban játszik fő- és mellékszerepeket. Olyan alakítások fűződnek nevéhez, mint Adél megformálása Molnár Ferenc: Üvegcipő című darabjában, vagy Rosalinda szerepe Shakespeare: Ahogy tetszikcímű drámájában. 1988 óta játszik játékfilmekben és tévéfilmekben, szinkronizál. 2001 óta műsorvezetője a Duna Televízió Talpalatnyi zöld című környezetvédelmi magazinjának.
2004-ben jelent meg maxi CD-je, amelyen az Alattam fák és az Apám lánya című dalok szerepeltek. 2006-ban megjelent első nagylemeze Nőstény álom címmel, amelynek zenéjét Hrutka Róbert szerezte, a dalok versét pedig Bereményi Géza írta. 2010-ben jelent meg a Kitalált világ című lemeze, melynek szerzői szintén Hrutka Róbert és Bereményi Géza.
Díjak:
Jászai Mari-díj 1996.
Mensáros-díj 2002.
Puszedli-díj 2002.
Legjobb női epizódszereplő - Nő a múltból (szakmai zsűri díj) 2006. (POSZT)
Smeraldina-díj (Vidor Fesztivál) 2006.
Legjobb női főszereplő 2007. POSZT (Tasnádi István: FINITO 2007.)
Érdemes művész (2014)
Képsorozatok
-
Művészek írták
Kurázsi mama – háborúink krónikája
A 2022-es Bakkhánsnők kapcsán írtam Terzopuloszról, a rendezőről: „Berlinben, Heiner Müller korszakos színházcsinálóval indult a 70-es években. Vele hozta létre 1994-ben a Nemzetközi Színházi Olimpiát, amit a tervek szerint jövőre Magyarország rendez meg. Terzopulosz mostani rendezése jó előjel.” Az általa keltett előérzet beteljesedett. 2024-ben Kurázsi mama is olyan nagyformátumú előadás, ami többet jelent önmagánál. Szegő György -
Művészek írták
Pinokkió
A Vígszínháznál mese-musicalben Presser Gábor-Sztevanovity Dusán 35 éve töretlen sikerű A padlás musicalje a mérce. És ezzel is konferálták fel most a Karácsony előtt műsorra tűzött Pinokkiót. Szegő György -
Művészek írták
Abszurd királyság
A Műcsarnok abban a reményben vette fel idei programjába az Übü király drámához köthető, élményszerű ugyanakkor informatív tárlatát, hogy az a kánont szélesíti és bizonnyal „művészetet művészettel csináló” kiállítás. Új kutatásokat prezentál: látványos módon.