Portré
Bakonyi Marcell
Életrajz
Győrött született 1980-ban, ahol gimnazistaként Pintér Ferenc irányításával énekelni tanult. Ezután a Weiner Leó Konzervatóriumban folytatta tanulmányait Ercse Margitnál, majd 2002-től 2007-ig Hamari Júlia volt a mestere a stuttgarti Zeneakadémián, ahol 2007-ben kitüntetéssel diplomázott.
2007-ben nagy sikerrel lépett fel Pesaróban a Rossini Fesztiválon, ahol Lord Sidney-t alakította Rossini Reimsi utazásában, Alberto Zedda vezényletével. Tanulmányai elvégzése után a Heidelbergi színházhoz került, ahol Puccini Bohéméletében Benoit szerepét alakította, majd a rákövetkező évben a Zürichi Operstúdió szerződtette, ahol fellépett többek között Wagner Tristan és Izoldájában, mint Kormányos, a Wagner Gyerekeknek című produkcióban mint Fafner. Olyan neves karmesterekkel dolgozhatott együtt, mint Nello Santi, Carlo Rizzi, Ingo Metzmacher. Nagy kiugrás volt a karrierjében 2009 tavaszán a Schwetzingeni Ünnepi Játékok, ahol Günther Krämer rendezéseben Händel Ezio című operájában Varo szerepét alakította óriási sikerrel. A 2009/2010-es évadra a Salzburgi Landestheaterhez szerződött.
2008-ban és 2011–ben fellépett a Chiemsee Fesztiválon. Budapesti szereplése után visszatér Salzburgba, ahol Rossini Hamupipőke című operájában Alidoro szerepét énekli. 2012-ben bemutatkozik az oslói Operházban, majd egy amerikai fesztiválon, Coloradóban.
-
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„A színészet egy önkifejezési forma számomra.”
Lukács Sándor legújabb alakítása az Úr Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjában, amit most Zsótér Sándor vitt színre a Vígszínházban. A színész több, mint fél évszázados pályáján vállalt szerepeket más színházakban is, de 1972-es belépése óta a Vígszínház társulati tagja. Kik és hogyan hatottak művészi fejlődésére, mi tart a legfontosabbnak színészetében? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„A színház mindig azoknak volt fontosabb, akik csinálják.”
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos. Gyulay Eszter