Portré
Pierre Augustin Caron de Beaumarchais
alapszöveg
szövegkönyv
író
Életrajz
(1732-1799)
Ezt a különös nevet, Beaumarchais, ami francia nyelven „szép üzlet"-et vagy még inkább „jó üzlet"-et jelent, XV. Lajos király adta nemesi névként Pierre Augustin Caronnak, amikor a sikeres üzletembert lovagi rangra emelte. Beaumarchais már ezen a néven kezdett színdarabokat is írni, hogy azután, már híres íróként hajóskereskedő, fegyvercsempész, egy időre pedig, még kém is legyen.
Első vígjátéka, az A Sevilla-i borbély (1755.) után kilenc évvel írta a Figaro házasságát (1784.), amelyben folytatta az első darab hőseinek történetét. Almaviva gróf és felesége, az egykori polgárlány, Rosina, és természetesen a furfangos és szabad szájú Figaro kalandjai, magánéletük viharai közepette ábrázolták a kort, amely közvetlenül megelőzte a francia forradalom kitörését.
Az „A sevillai borbély” Rossini, A Figaro házassága pedig, Wolfgang Amadeus Mozart halhatatlan zenéje révén is fennmaradt.
Ezt a különös nevet, Beaumarchais, ami francia nyelven „szép üzlet"-et vagy még inkább „jó üzlet"-et jelent, XV. Lajos király adta nemesi névként Pierre Augustin Caronnak, amikor a sikeres üzletembert lovagi rangra emelte. Beaumarchais már ezen a néven kezdett színdarabokat is írni, hogy azután, már híres íróként hajóskereskedő, fegyvercsempész, egy időre pedig, még kém is legyen.
Első vígjátéka, az A Sevilla-i borbély (1755.) után kilenc évvel írta a Figaro házasságát (1784.), amelyben folytatta az első darab hőseinek történetét. Almaviva gróf és felesége, az egykori polgárlány, Rosina, és természetesen a furfangos és szabad szájú Figaro kalandjai, magánéletük viharai közepette ábrázolták a kort, amely közvetlenül megelőzte a francia forradalom kitörését.
Az „A sevillai borbély” Rossini, A Figaro házassága pedig, Wolfgang Amadeus Mozart halhatatlan zenéje révén is fennmaradt.
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
InterjúkAz semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Művészek írtákOlasz szalmakalap
„Engem általában lenyűgöz egy színpadi szöveg..., Ez a legfontosabb: olyan anyagot találni, ami meghozza a kedvemet. Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához – ezért rendeztem meg már korábban is – mert örömből fakad.” (Silviu Purcǎrete rendező) Szegő György -
InterjúkA színházban emberi mondatokat mondanak, és azok hatnak ...
„Amikor nem érzem a színházban, hogy mit akar tőlem az előadás, hogy mi felé akar terelni, akkor én elhagyatott leszek és magányos.” – beszélgetés Csiszár Imrével Gyulay Eszter
