Portré
Czegő Csongor
Életrajz
Születési adatok: 1978, Sepsiszentgyörgyön
Tanulmányok: 2001 - Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Teatrológia szak
Pályakép:
1995-1996 közt a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum OSONÓ Diákszínházának tagja
1997-1998-közt a Függöny színházművészeti folyóirat munkatársa
2001 óta a Tamási Áron Színház irodalmi titkára
Színházi munkái:
2000/2001
Az ügyvéd, Politikus, Gyári munkás - Peter Weiss: Mockinpott úr kínjai és meggyógyíttatása (Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, r: Sajnár György)
2001
rendezõasszisztens - Elõadás cím nélkül /Csehov: platonov/ (Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, r: Rusznyák Gábor )
2003
dramaturg - William Shakespeare: Titus Andronicus (Gyulai Várszínház, r: Bocsárdi László)
2004
dramaturg - Csehov: Lakodalom (gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, r: Florin Vidamski)
2006
fordító - Free (Háromszék Táncegyüttes Mozgásművészeti Műhelye, r: Florin Vidamski)
2007
fordító - Nádas Péter: Temetés (Bukaresti Komédia Színház)
2010
fordító, dramaturg - Luigi Pirandello: Nem tudni, hogyan (Bárka Színház, Budapest, r. Bocsárdi László)

-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Művészek írták
Peter Lindbergh – Budapest Fotó Fesztivál
A Budapest FotóFesztivál és a Műcsarnok 2025-ben immár kilencedik alkalommal rendezi meg közös fesztiválnyitó kiállítását – idén Peter Lindbergh ikonikus fotóiból válogatva. A nemrég elhunyt fotóművész műcsarnoki tárlatát fia, Simon Brodbeck, a BPF eseményét Mucsy Szilvia, a fesztivál igazgatója nyitotta meg. Szegő György -
Interjúk
„Lélek nélkül nincs is emberi arca semminek”
Interjú Hegedűs D. Gézával a gyermeki rácsodálkozásról és nagy fordulópontokról, a kitaposott ösvényekről és a színház örökkévalóságáról Kozma András