A vihar főszereplője a bölcs és emberséges varázsló. Prospero kényszerű száműzetésben élve tesz szert csodás hatalmára. Miután lehetősége nyílik, hogy véget vessen a gonosz ármánykodásának, és boldoggá tegye az arra érdemeseket – kettétöri varázspálcáját. „Jelkép ez a kettétört pálca: Prosperoval együtt e drámájában búcsúzik el örökre művészetétől a színpad nagy varázslója, Shakespeare” – írja a darabról Lázár Magda dramaturg.

Prospero hajdan Milánó törvényes hercege volt, ám testvére, hogy a hatalmat megkaparinthassa, elűzte őt a trón közeléből. A tudós férfi lányával, Mirandával egy lakatlan szigeten talál új otthonra, tündérek és szellemek között. Itt cseperedik fel a fiatal lány, és itt válik Prospero nagyhatalmú varázslóvá. A magányosan töltött idő után azonban végre eljön a lehetőség arra, hogy bosszút álljon, ugyanis a szigete mellett hajózik el a trónbitorló.

Erről szól Shakespeare színműve – a kecskeméti előadás azonban jóval túlmutat a bosszú történetén. Bagó Bertalan rendezésében egyetemesebb kérdések is felmerülnek: többek közt arról mesél, mi történik a művésszel, ha utolsó művét is megírta.

Kőszegi Ákos Prospero szerepében, Krajcsi Nikolett a lányát, Szemenyei János a szellemét alakítja, és ismét Kecskeméten vendégszerepel Dunai Tamás. A világirodalom egyik leghíresebb mellékszereplőjét, Calibant Körtvélyessy Zsolt személyesíti meg.