Színházak
Kassai Thália Színház
MolièreA fösvény
Nagyszínpad
- HarpagonCléante és Élise apja szerelmes Mariane-baBocsárszky Attila
- CléanteHarpagon fia, Mariane szerelmeseMokány Csaba m.v.Jászberényi Gábor m.v.
- ÉliseHarpagon lánya, Valère szerelmeseNagy Kornélia
- ValèreAnselme fia, Élise szerelmeseFlorián Róbert Szabolcs
- MarianeCléante szerelmese; Harpagon választottjaRák Viktória m.v.
- AnselmeValère és Mariane apjaDudás Péter
- Frosine (Fruzsina)házasságszerzőCs. Tóth Erzsébet
- SimonpénzközvetítőIllés Oszkár
- Jacques(Jakab)Harpagon szakácsa és kocsisaKristóf Roland
- La Flèche (Fecske)Clèante inasaPetrik Szilárd
- Claude asszonyHarpagon cselédjKollárik LuciaSenkovics Petra m.v.
- ZabszárHarpagon szolgájaifj. Bocsárszky Attila
- KeszegHarpagon inasaZelyák György
- A rendbiztosPólos Árpád
- rendezőCsiszár Imre m.v.
- díszlettervezőHaščák József
- jelmeztervezőSzőke Anita
- rendezőasszisztensRichtarcsík Mihály
A fösvény-t az egyetemes színpadi irodalomnak ezt az alapművét Moliére 1688-ban írta, már túl legnagyobb műveinek többségén, a Nők iskoláján, a Tartuffe-ön, a Don Juanon, s az Embergyűlölőn - teljes művészi érettségét reprezentálja.
Harpagon, a fösvény alakja talán leggrandiózusabb, amelyet Moliére teremett. A pénz által igazgatott világ lényege koncentrálódik és nő benne a szörnyetegségig hatalmassá. Illyés Gyula tömör megfogalmazásával: Érzelem éppúgy nincs benne, akár az aranyában.\"
Egyetlen magára valamit adó színház sem lehet meg hosszabb ideig a drámairodalom klasszikusai nélkül. A Kassai Thália Színház 1969-es megalakulása után sorozatban játszotta a nagy műveket, majd a múlt század hetvenes éveinek végétől a kilencvenes évekig gyakorlatilag egy világirodalmi értékű művet sem találhattunk műsorán.
A színház miután 1990-ben önállóvá vált, Shakespeare, Moliére, Csehov és Goldoni műveket is műsorra tűzött. Ezt a gyakorlatot annál is inkább folytatjuk, mivel a remekművek színpadra állításából adódó kihívás színészeinknek is komoly hasznára válik de a közönség is nagyra értékeli.
„A fösvény” örök értékű mű. Ma ismét rendkívüli módon aktuális. Jó lehetőséget ad arra, hogy beszéljünk az utóbbi tizenöt év nem mindig szimpatikus jelenségeiről. A rendszerváltás utáni időszak „vad kapitalizmusában” kialakult egy társadalmi réteg, amely mára komoly szerephez jutott az élet minden területén. Ezt a réteget akár vállalkozói-nak is hívhatnánk. Ebbe a csoportba tartozó emberek kialakítottak egy új gondolkodásmódot, új életstílust és egy merőben új értékrendet, amelyet féltenek és semmitől sem riadnak vissza védelmében. Ez az életstílus a pénz és a gazdagság körül forog. Gyermekeik számára ez az életmód már evidens de sokszor érthetetlen számukra az elvesztésétől való félelem. A pénzimádat lélekgyötrő komédiája természetesen nem minden szempontból tükröz negatív vonásokat. A fösvény Harpagon a mértéktartást próbálja tökélyre fejleszteni magában, mert nem képes az élet sokszínűségét fölmérni és leragad a gazdagság féltésénél. A színpad kiszínesedik, az élet felgyorsul, ő azonban ott ül szürke lelkülettel, pénzét markolászva és mutogatva s próbálja elhitetni, hogy ő már boldog.
A darab bemutatóját 2006. május 25-ére tervezzük, rendezője az a Csiszár Imre lesz, aki 2002 januárjában Camus Caligula című drámáját állította Kassán színpadra.
Harpagon, a fösvény alakja talán leggrandiózusabb, amelyet Moliére teremett. A pénz által igazgatott világ lényege koncentrálódik és nő benne a szörnyetegségig hatalmassá. Illyés Gyula tömör megfogalmazásával: Érzelem éppúgy nincs benne, akár az aranyában.\"
Egyetlen magára valamit adó színház sem lehet meg hosszabb ideig a drámairodalom klasszikusai nélkül. A Kassai Thália Színház 1969-es megalakulása után sorozatban játszotta a nagy műveket, majd a múlt század hetvenes éveinek végétől a kilencvenes évekig gyakorlatilag egy világirodalmi értékű művet sem találhattunk műsorán.
A színház miután 1990-ben önállóvá vált, Shakespeare, Moliére, Csehov és Goldoni műveket is műsorra tűzött. Ezt a gyakorlatot annál is inkább folytatjuk, mivel a remekművek színpadra állításából adódó kihívás színészeinknek is komoly hasznára válik de a közönség is nagyra értékeli.
„A fösvény” örök értékű mű. Ma ismét rendkívüli módon aktuális. Jó lehetőséget ad arra, hogy beszéljünk az utóbbi tizenöt év nem mindig szimpatikus jelenségeiről. A rendszerváltás utáni időszak „vad kapitalizmusában” kialakult egy társadalmi réteg, amely mára komoly szerephez jutott az élet minden területén. Ezt a réteget akár vállalkozói-nak is hívhatnánk. Ebbe a csoportba tartozó emberek kialakítottak egy új gondolkodásmódot, új életstílust és egy merőben új értékrendet, amelyet féltenek és semmitől sem riadnak vissza védelmében. Ez az életstílus a pénz és a gazdagság körül forog. Gyermekeik számára ez az életmód már evidens de sokszor érthetetlen számukra az elvesztésétől való félelem. A pénzimádat lélekgyötrő komédiája természetesen nem minden szempontból tükröz negatív vonásokat. A fösvény Harpagon a mértéktartást próbálja tökélyre fejleszteni magában, mert nem képes az élet sokszínűségét fölmérni és leragad a gazdagság féltésénél. A színpad kiszínesedik, az élet felgyorsul, ő azonban ott ül szürke lelkülettel, pénzét markolászva és mutogatva s próbálja elhitetni, hogy ő már boldog.
A darab bemutatóját 2006. május 25-ére tervezzük, rendezője az a Csiszár Imre lesz, aki 2002 januárjában Camus Caligula című drámáját állította Kassán színpadra.
2006. 05. 26.
Galéria
Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok
Színház-választó
Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!