Ki ne álmodott volna gyerekkorában arról, hogy egy ismeretlen vidéken eltéved? A sűrű sötét erdő toposza, - ahol bármi megtörténhet, a hétköznapi szabályok felbomlanak és a kapcsolatok átértékelődnek -, képezi Shakespeare drámájának dramaturgiai alaphelyzetét is. Egy ilyen, a mindennapoktól elrugaszkodott, szabadon alakítható szabályokkal rendelkező helyszínen, ahol a furcsa eseményeknek csupán a képzeletünk szabhat határt, a szerző szinte bármit megengedhet magának: mágikus lények jelenlétét, a szerelmi szálak összekuszálódását, a karakterek alakváltozásait – és még sorolhatnánk a Szentivánéji álom dramaturgiai fordulatait. Ezzel a szabad és kreatív szemlélettel szeretnénk Szent Iván délutánján és estéjén, az év egyik leghosszabb napján, színházi térré változtatni a Zsámbéki Bázis természeti és építészeti adottságaitól eredendően varázslatos környezetét.

A vendégek egyszerre lehetnek részesei egy különleges, egy nézős színházi előadásnak és egy interaktív játéknak. Az eredeti darab történeti szálait, jeleneteit vagy azoknak egy részét, a bázisról indulva, egy előre kijelölt, a romtemplom lábához vezető ösvényt követve fejtik fel a résztvevők. Az előadás, azaz az út hossza kb. 60-70 perc, amely alatt a közönség 10 perces szünetekkel egymás után indul el, hogy a színészek és alkotók által megálmodott apró, pár szereplős jeleneteket és interaktív színházi játékokat követve ismerje meg Shakespeare eredeti művét egy más szemszögből.