Goldoni életművének egyik igazi gyöngyszeme A chioggiai csetepaté. A komédia nagymestere nem véletlenül választja a Velencénél kevésbé elegáns Chioggiát a darab színhelyéül: a várost a kereskedőknél jóval szegényebb halászok lakják, mindenki szeret valakit, a szerelmesek évődnek, a szomszédok összevesznek, életük bármely aspektusa komédiatémává válhat. A chioggiai csetepaté bőkezű mű, akárcsak Goldoni legtöbb munkája: belefér minden a mediterrán vérbőségtől a melankóliáig. Felkínálja magát: helyszínnek például ezt a Goldoni-féle terecskét, ahol annyi történet játszódott már; aztán a szerepeit is, amelyek mindegyike alkalmas arra, hogy élettel, sorssal, karakterrel töltse fel a színész. Cselekménye csak annyi, amennyi a szereplők helyzetéből és vágyaiból következik: öt nő, hét férfi meg a szerelem.

Szerethető darab, mert hús-vér embereket látunk, önállóságra és megértésre vágyó nőket, a féltékeny, lobbanékony férfiakat, s szenvedélyes, mediterrán lüktetésű életet. Szerethető, mert a párkeresés rögös útjáról páratlan őszinteséggel és humorral beszél, s mert van benne egy a Chioggiában idegen, különös alak, egy jóságos ember, akinek nincs más vágya, mint hogy segítsen, az összekeveredett szálakat kibogozza. Bár lehetetlennek látja a vállalkozást, az emberek értetlenségét, mégis mindenáron akarja a boldogságot másoknak, s hogy őt magát befogadják. Mert bár velenceinek lenni jó, chioggiainak lenni még jobb.