Színházak
Udvartér Teátrum
Tamási ÁronTündöklő Jeromos
- Tündöklő JeromosHenn János m.v.
- Sáska MihálykocsmárosCsapó György
- Gáspára Sáska fiaKovács Botond m.v.
- Bajna GáborTollas Gábor m.v.
- ÁgnesleányPéntek Zsuzsa
- ÁkoslegényVeres Előd
- BálintlegényVisky Andrej
- LinamindenesasszonySebestyén Melinda m.v.
- GyulaasztalosMeszesi Oszkár m.v.
- BellavarrónőBarabási RékaKófity Annamária
- ŐrmesterDebreczi Kálmán m.v.
- PlébánosVeress László m.v.
- JegyzőLászló Károly m.v.
- KántorSzabó Zoltán
- Marciaz Ágnes apjaDarvas László m.v.
- Lőrinca Bálint apjaVisky Andrej
- Elekaz Ákos apjaVeres Előd
- Szabónéposztós asszonyAdorjáni Zsuzsa
- rendezőTörök Viola
- díszlettervezőTörök Viola
- jelmeztervezőTörök Viola
- dramaturgSzepessy Katalin
Tamási Áron 1936-ban megírt darabja a mindenkor aktuális politikai történeten túl, ami az idegen és hamis vezérről valamint a kiszolgálatott népről szól, mélyebb emberi sorskérdést vet fel: a megoldást mástól váró önsajnáltató szolgaság és passzivitás helyett, az egyéni sors- vállalás felismeréséről.
Tündöklő Jeromos a hatalomvágy tükre, mely szembesít önmagunkkal, a bennünk rejtőző hamis ambíciókkal, hiú álmokkal. Jeromos, az ember barátja, rossz lelkiismerete, személy és megszemélyesítés egyidőben, mely sötét félálomként jelenik meg nem túl sikeres életünk újrakezdési „hogyan tovább?” hajnalain. A vele való találkozás önmagunk felismeréséhez és katarzishoz vezet.
A bennünk lévő rossz reális, megjelenése szürreális, ahogy eltűnik, az maga a csoda. A történet egy kisközösségben játszodik, a társadalmi struktúrákban kialakult emberi problémákat vet fel és rávilágít arra, hogy ezekben a problémákban gyors változás és javulás nem történik, amíg a közösség és az egyén nem érik meg rá.
Tündöklő Jeromos a hatalomvágy tükre, mely szembesít önmagunkkal, a bennünk rejtőző hamis ambíciókkal, hiú álmokkal. Jeromos, az ember barátja, rossz lelkiismerete, személy és megszemélyesítés egyidőben, mely sötét félálomként jelenik meg nem túl sikeres életünk újrakezdési „hogyan tovább?” hajnalain. A vele való találkozás önmagunk felismeréséhez és katarzishoz vezet.
A bennünk lévő rossz reális, megjelenése szürreális, ahogy eltűnik, az maga a csoda. A történet egy kisközösségben játszodik, a társadalmi struktúrákban kialakult emberi problémákat vet fel és rávilágít arra, hogy ezekben a problémákban gyors változás és javulás nem történik, amíg a közösség és az egyén nem érik meg rá.
2010. 10. 08.
Színház-választó
Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
