Hogyan vágjon neki az életnek valaki, ha mindenki összefog ellene és a környezete kiközösíti? Hogyan lehet a magányból és kiszolgáltatottságból kitörni?  Milyen belső tartalékok, erőforrások segítenek, hogy a „másságát” valaki átokból áldássá változtassa?

Az írónő Gimesi Dóra egy kevésbé ismert Grimm mesét (Egyszemke, Kétszemke, Háromszemke) használt alapanyagul a Szemenszedett mese megírásához, melyben a teljes reménytelenségből tör ki a mese hőse és halad kitartóan a beteljesedés, a boldogság felé. A szatmári Szemenszedett mese életre szóló útmutatót ajánl közönségének, választ kínálva a fenti, gyötrő kérdésekre. A mesében megismerkedhetünk Erzsi sorsával, aki kétszeműnek született egy olyan országban, ahol mindenki páratlan szemű és senki nem kegyelmez az efféle torz lényeknek, mint amilyen ő. Legkegyetlenebbek a nővérei, akik kínozzák a kishúgukat, de az ország összes lakója elveszejtené a „kétszeműt”. Erzsi nem törik meg, nem esik kétségbe. Belső tartásával, önzetlenségével, segítő szándékával végül küldetését is megtalálja. Mindebben segítségére van barátja, egy kecske és egy, a népmesékből jól ismert sámán-öregasszony. Erzsi párja is megérkezik az előadás végére, természetesen egy királyfi, akinek oldalán a kétszeműek országába távozik Erzsi, immár királynéként.

Az előadást 5 éven felüli nézőinknek ajánljuk, felső korhatár nélkül, abból  a megfontolásból, hogy talán mindenkivel előfordul néha, hogy úgy érzi, álmait, céljait nem tudja megvalósítani. A varázsmesék szimbolikus nyelvén  útmutatást és bíztatást kaphatunk Erzsi példamutató kitartásáról és választott értékeihez való hűségéről, melyek az önmegvalósítás feltételei.