Színházak
Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat
Carlo GoldoniKülönös történet
- Filibertogazdag kereskedőRappert-Vencz Gábor
- Gianninaa leányaRappert-Vencz Stella
- RiccardoüzletemberIstván István
- Costanzaa leányaNémethy Zsuzsa
- De La Coteriefrancia főhadnagyNagy Csongor Zsolt
- MariannaGiannina szobalányaCsiki Orsolya
- Guascognaa főhadnagy tisztiszolgájaPéter Attila Zsolt
- rendezőCsurulya Csongor m.v.
- díszlettervezőMaria Gheorghiade
- jelmeztervezőMaria Gheorghiade
- zeneManfrédi Annamária
- súgóDobos Kati
- ügyelőFábry Zoltán
- rendezőasszisztensIodi Renáta e.h.
„Goldoni átmenet a commedia dell'arte és a polgári színház között. Művészetében az fogott meg leginkább, hogyan lehet történeteket elmesélni úgy, hogy a színészet mesterségbeli eszközeit helyezze előtérbe. A mi előadásunkban arra törekszünk, hogy ezt a fajta mesterségbeli tudást hangsúlyozzuk, ugyanis, ha az egyszerűen lejelzett, maszkírozott technikával élünk, megbukik a produkció.
Szándékosan választottam a szerző ezen kevésbé ismert darabját. Goldoni műveiből fölsejlik, hogy remek drámaíró volt, aki nagyon jó ritmussal, nagyon pontosan - szinte zeneileg lekottázva - szerkesztette meg darabjait. A Különös történet is ezek közé tartozik. Az a célom, hogy az előadás szereplői önmagukra alkalmazzák a szöveget, s így napjainkra vonatkoztassák a darabban foglaltakat. Ne a 18. századi komédia eljátszásának lehetőségeit keressék, hanem az önértelmezés alkalmát találják meg a játékban. Goldoni óta sok minden változott az életünkben, és szinte kötelező egy olyan színpadi világot létrehozni, amely saját logikáján belül, következetesen végigviszi azt a vonalat, amit mi gondolunk az előadásról.
Engem alapvetően a színházban az érdekel, hogy mi történik az emberben, hogyan jut el bizonyos következtetésekhez, miért dönt úgy, ahogy dönt. A Különös történet több lehetőséget is nyújt ennek megmutatására. Mi az előadásban megpróbálunk "félre" szerzői utasításokkal eljátszani. Nem hiszem, hogy a gondolkodás steril, pusztán szellemi szinten nyilvánulna meg, hanem azt gondolom, igenis fájdalmas és torokszorító következményei is lehetnek.” (Csurulya Csongor, az előadás rendezője)
2006. 11. 17.