Felnőtt egy nemzedék, amelynek a két világrend szembenállása már csak száraz tananyag. Nekünk, akik ebben az ellentmondásos korszakban nőttünk fel, és megéltük Európa egyesülését, kötelességünk, hogy e sorsfordító rendszerváltást érzelmi és kritikai oldalról is láttassuk.

A Soproni Petőfi Színház – Sopron Város Önkormányzatának felkérésére – a Páneurópai Piknik negyedszázados évfordulójának méltó megünnepléseként egy táncprodukciót állít színpadra. Az előadás nem hagyományosan vett táncmű, hanem sokkal inkább összművészeti alkotás, amelyben a tánc, a videó, a zene, a fényfestés és más művészeti ágak egységes produkcióban találkoznak. A történet az egyéni és közösségi szabadságvágyról, a bezártság és az elszigeteltség okozta traumákról és azok feloldásáról szól. Mindezt egy ház lakóinak egy napján keresztül bemutatva, teret engedve közben az álmoknak és a vágyaknak, a közeli és a távoli múlt képeinek, a jelen aktualitásainak. Az előadás összecseng az európai népek egymásra utaltságának gondolatával: a közös problémák megoldásának együttes keresésére biztat, s felhívja a figyelmet az egyéni identitás megőrzésének fontosságára.