Francia nyáreste. Vidéki vasútállomás. A Párizsba tartó gyors néha - naponta talán egyszer - megáll itt. Hárman várják. Két férfi, egy nő.

Az idősebbik Charles indítja a társalgást nem minden hátsó gondolat nélkül, de a játék jópofa, tétje nincs, a másik kettő is belemegy.

Rövidesen kipakolják emlékeiket, vágyaikat, álmaikat, elárulják gyöngéiket és erényeiket. Szerelem, gyengédség, öregség, család és magány - hol könnyedebb, hol érzékenyebb hangon - mind-mind szóba kerül, s a három ember szinte akarata ellenére mulatságos és szövevényes kapcsolatba kerül egymással.

Sok meglepő fordulat, játékos humor jellemzi a fiatal francia szerző komédiáját, amely mostanában egyszerre több francia színpadon is fut nagy sikerrel, s amelyről a Le Monde így ír: \" Abszolut rejtelmes és elbűvölő.

Szabadság, őszinteség, mélység. És egész egyszerűen: emberség.\"