Színházak
Radnóti Színház
- Meropa Davidovna Murzaveckajaföldbirtokosnő, hajadonAlmási Éva
- Apollon Viktorics MurzaveckijMurzaveckaja unokaöccseCsányi Sándor
- Glafira Alexejevnaszegény hajadonWéber Kata
- Jevlampija Nyikolajevna Kupavinagazdag fiatal özvegySzávai Viktória
- Anfusza TyihonovnaöregasszonyMartin Márta
- Mihail Boriszics Linyajevköztiszteletben álló békebíróGazsó György
- Vaszilij Ivanics BerkutovföldbirtokosSzervét Tibor
- Vukol Naumics CsugunovzugügyvédSzombathy Gyula
- Klavgyij GoreckijCsugunov unokaöccseAdorjáni Bálint
- Pavlin SzávelicsMurzaveckaja udvarmestereSchneider Zoltán
Zene: Vodku
Közreműködik: a Vodku zenekar
Valamint: Hajdú Melinda eh., Klem Viktor eh.
Közreműködik: a Vodku zenekar
Valamint: Hajdú Melinda eh., Klem Viktor eh.
- rendezőValló Péter
- díszlettervezőHorgas Péter
- jelmeztervezőBenedek Mari
- koreográfusVida Gábor
- fordítóMorcsányi Géza
- a rendező munkatársaŐri Rózsa
Egy távoli orosz kormányzóságban Murzaveckaja, a korosodó hajadon ravaszul keveri a kártyákat. Arra készül, hogy mindenkit megkopaszt a környéken, és ördögi tervet eszel ki a szomszédban lakó özvegy, a gazdag és szép Kupavina vagyonának megkaparintására is. A földbirtokosnő azonban rosszul méri fel ellenfeleit, s csak későn veszi észre, hogy báránynak hitt áldozatai még nála is ravaszabbak. Hiába, a vidéken túl sok éhes farkas csatangol, aki vagyonra, hozományra, örökségre vagy kölcsönre vadászik. Már csak az a kérdés, ki a bátrabb farkas, és ki tud nagyobbat harapni.
Osztrovszkij 1875-ben írott darabja szenvedélyes hangú, metsző humorú vígjáték, melynek sorai ma is aktuálisan csengenek, és álnokul ügyeskedő vagy éppen bájosan esendő hősei mindannyiunk számára ismerősek lesznek.
Osztrovszkij drámáját 1875-ben mutatták be, Magyarországon pedig 1951-ben játszotta először a Madách Színház. A Farkasok és bárányok szenvedélyes hangú, harsány humorú társadalmi szatíra, lendületes orosz vígjáték, melynek hőseit gúnyos bölcsesség, gyilkos irónia jellemzi. A drámát a Radnóti Színház Morcsányi Géza új fordításában mutatja be, mely csillogó humorral, pergő párbeszédekkel teszi maivá Osztrovszkij történetét, mely már önmagában is fájdalmasan aktuális társadalmi korrajz: sikkasztás, csalás, árulás, képmutatás és hazug szerelem gyűjteménye. A vígjáték egy orosz kormányzóságban játszódik, ahol Murzaveckaja földbirtokosnő éhes farkasként fal fel mindent, ami a másé. De persze akadnak nála ügyesebb, ravaszabb vagy nagyobb étvágyú farkasok is báránybőrbe bújva vagy anélkül, ám a cselszövések és intrikák közepette már ez is megkülönböztethetetlenné válik.
Karinthy Ferenc a mű első magyarországi bemutatójáról írva megjegyzi: „Ebben a darabban mindenki az eget emlegeti, és közben a zsebére gondol. – majd hozzáteszi – Osztrovszkij a szerkesztés, a színpad törvényeinek kiváló ismerője, a képmutatás szatirikus ostorozója háromnegyed évszázad távolából is friss, eleven, hallatlanul szórakoztató. A siker, a tapsok, a föl-fölharsanó nevetés azt bizonyítja, hogy nyilai ezúttal is jól találtak.\"
Osztrovszkij 1875-ben írott darabja szenvedélyes hangú, metsző humorú vígjáték, melynek sorai ma is aktuálisan csengenek, és álnokul ügyeskedő vagy éppen bájosan esendő hősei mindannyiunk számára ismerősek lesznek.
Osztrovszkij drámáját 1875-ben mutatták be, Magyarországon pedig 1951-ben játszotta először a Madách Színház. A Farkasok és bárányok szenvedélyes hangú, harsány humorú társadalmi szatíra, lendületes orosz vígjáték, melynek hőseit gúnyos bölcsesség, gyilkos irónia jellemzi. A drámát a Radnóti Színház Morcsányi Géza új fordításában mutatja be, mely csillogó humorral, pergő párbeszédekkel teszi maivá Osztrovszkij történetét, mely már önmagában is fájdalmasan aktuális társadalmi korrajz: sikkasztás, csalás, árulás, képmutatás és hazug szerelem gyűjteménye. A vígjáték egy orosz kormányzóságban játszódik, ahol Murzaveckaja földbirtokosnő éhes farkasként fal fel mindent, ami a másé. De persze akadnak nála ügyesebb, ravaszabb vagy nagyobb étvágyú farkasok is báránybőrbe bújva vagy anélkül, ám a cselszövések és intrikák közepette már ez is megkülönböztethetetlenné válik.
Karinthy Ferenc a mű első magyarországi bemutatójáról írva megjegyzi: „Ebben a darabban mindenki az eget emlegeti, és közben a zsebére gondol. – majd hozzáteszi – Osztrovszkij a szerkesztés, a színpad törvényeinek kiváló ismerője, a képmutatás szatirikus ostorozója háromnegyed évszázad távolából is friss, eleven, hallatlanul szórakoztató. A siker, a tapsok, a föl-fölharsanó nevetés azt bizonyítja, hogy nyilai ezúttal is jól találtak.\"
2008. 10. 19.
Galéria
Színház-választó
Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!