Orfeusz, a trák dalnok hangja mindent és mindenkit elbűvölt: a kövek meglágyultak, a vadállatok megszelídültek. Mikor feleségét, a fiatal Eurüdikét egy kígyómarás után elragadta a halál, Orfeusz gyászéneke meghatotta magát a főistent is, aki Ámort küldte Orfeuszhoz, hogy megüzenje vele, a dalnok visszakaphatja feleségét a halál birodalmából – egy feltétellel: Orfeusz nem tekinthet feleségére a visszaúton, s nem mondhatja el neki, milyen próbatételt kell kiállniuk. Orfeusz elszántan szállt alá az Alvilágba, szomorú éneke pedig még a fúriákat is meglágyította, akik beengedték Hádész birodalmába. Orfeusz sietve indult vissza a halálból ébredt Eurüdikével, vigyázva, hogy asszonyára rá ne nézzen. Eurüdiké azonban inkább választotta volna a halált, minthogy elhidegült férjével, boldogtalanul éljen. Orfeusz nem bírta tovább a megpróbáltatást: az út vége előtt Eurüdikére pillantott, aki azonnal visszasüllyedt a holtak birodalmába.

Az új évadban is folytatódnak a kamaraoperai estek a Liszt Ferenc Zeneakadémia Solti György Termében. Ezúttal a görög szerelem nyomába eredünk, és így kivételes módon egy estén két szerző: Gluck és Bertoni operáin keresztül ismerkedhetnek meg Orfeusz történetével.   

Az est első részében Gluck legnépszerűbb operáját, az Orfeusz és Eurüdikét hallhatjuk. A mű igen nagy hatással volt a későbbi korok legkiválóbb zeneszerzőire: Mozartra, Beethovenre és Wagnerre is. Az Orfeo ed Euridicét 1762-ben adták elő először Bécsben, s ezt dolgozta át a zeneszerző a párizsi közönség ízlésére szabva 12 évvel később Orfée et Eurydice címen. A Zeneakadémián a bécsi változatot mutatjuk be, Szenteczki Zita rendezésében.

Az est második részében Ferdinando Bertoni operája következik, aki a maga Orfeusz-variációját 1776-ban egy híres castrato, Gaetano Guadagni kifejezett kérésére készítette el, aki tizenkét évvel korábban Gluck hasonló című operájának címszerepét is énekelte. A szerző bevallottan Gluck partitúráját maga előtt tudva komponált, és ugyanazt a librettó alapot használta, mint elődje. Igazi operatörténeti csemege lesz felfedezni a sok hangulati és dallambeli hasonlóság/azonosság mellett a kis különbségeket, melyekre magyarázatot Bertoni tradicionális, Gluck reformjait figyelmen kívül hagyó, az opera seria hagyományára építő kompozíciós technikájában lelhetünk. A művet Lázár Helga rendezésében láthatják a Zeneakadémia Solti termében.  

Támogató: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Zeneakadémia Koncertközpont