Shakespeare e korai remekművében két fiatal izzó szenvedélyű szerelmének történetét meséli el, akik áldozatául estek a generációk óta tartó családi gyűlöletnek. A két ősidők óta gyűlölködő család a Veronában élő Montague-k, és a Capulet-ek. A Montague fiú: Romeo, és a Capulet lány: Júlia- egymásba szeret, titkon összeházasodnak, ám a két család között dúló viszály tragikus véget vet a két fiatal szerelmének.

A Romeo és Júlia története már az ókori szerelmi regényekben is megtalálhatók, majd a két ellenséges család viszályáról Dante is megemlékezik az Isteni Színjáték, Purgatóriumában. Shakespeare feltehetően Arthur Brooke 1562-ben megjelent költeményéből merítette tragédiájának témáját, a színjáték dramaturgiája legalábbis erre enged következtetni.

A Romeo és Júlia a világ színpadain mindig a legnépszerűbb műsordarabok közé tartozott, azonban rendre átdolgozták a különböző korok ízlései szerint. Így a XVII. század végén Howard szerencsés végződést írt a színdarab végére, majd a XVIII. század közepén Garrick, a világhírű angol színész olyan befejezést írt az eredeti helyett, melyben Júlia, Romeo halála előtt felébred, és szenvedélyes jelenetben búcsúzik el tőle. A shakespeari - eredetit csak a XIX. század közepén állították vissza jogaiba az angol színpadokon.

Hazánkba szintén torzított formában került színpadra Shakespeare halhatatlan műve a XVIII. század folyamán. Német átdolgozást fordított le Kun Szabó Sándor 1786-ban Pozsonyban és a „polgári szomorújátékot” a pesti magyar színtársulat 1793-ban mutatta be. Ezt követően Kolozsvárott és Debrecenben is bemutatták művet magyar társulatok.

Az eredeti Shakespeare művéhez hű fordítás csak 1839-ben jelent meg Pesten, majd 1844-ben játszotta először a pesti Nemzeti Színház a drámát és az első év hatalmas sikere után a Hamlet mellett a Nemzeti Színház legállandóbb műsordarabja lett a Romeo és Júlia.

Shakespeare halhatatlan remekművét Mészöly Dezső, reneszánsz izzású, szellemes fordításában mutatja be a Móricz Zsigmond Színház társulata.