\"Furcsa sors a miénk: a Cél, míg űzzük, illan,
s mindegy, hova libeg, hisz úgy sincsen sehol!
De az ember elé remény reményre csillan
S pihenést úgy keres, hogy őrültként lohol.\"
(Charles Baudelaire)



A Sirálysikoly absztrakt tánc, amely ugyanakkor nem nélkülözi a dramatikus elemeket, erőteljes képeket. A darabnak nincs hagyományos értelemben vett cselekménye, nem rendelkezik történettel, amely szavakkal elmondható, de van benne elindulás és megérkezés, van áramlás és kibontakozás, van magasság és mélység. A folyamatokat a narratív struktúra helyett egy szürreálisabb, irracionálisabb szerkesztésmód foglalja egységbe.

A Zéró Balett (korábban Berger Gyula és Barátai Táncszínház) neve a ZÉRÓ koncepciójából származik, amelyet a történelmi feljegyzések szerint India adott a világnak. A hindu bölcsek számára a ZÉRÓ nem egyszerűen egy számot jelentett, hanem mindennek a kezdetét, kiindulását, a mag-ot, amelyből minden származik. Ennek megfelelően eredeti jele sem a mai kör, vagy ovális volt, hanem egyszerűen egy pont: .

A társulat nevében a ZÉRÓ kifejezés hasonlóképpen a misztikus középpontból való kiindulás szándékát jelzi, hiszen a ZÉRÓ a transzformáció helye: a számegyenesen ebben a pontban alakulnak át a negatív számok pozitívakká, az éj ekkor fordul át nappallá, a virtuális itt válik valóságossá. A ZÉRÓ ilyenformán számunkra az alkotási folyamat jelképe is, hiszen ebben afolyamatban megpróbálunk felfedni valami addig rejtetten maradót, megkísérelünk hidat építeni a spirituális és a materiális létezés között.

A ZÉRÓ Balett előadásaiban egy csepp kelet és nyugat is találkozik. A \"balett\" szó a nyugati hagyományok tiszteletére utal nevünkben, még ha nem is jelenti e tradíciók egyszerű átvételét vagy követését, inkább azok alkotó továbbgondolását...