Színházak
Szigligeti Színház Nagyárad
Jókai MórAz aranyember
Színmű
- Tímár MihályMedgyesfalvy Sándor
- Ali CsorbadzsiHajdu Géza
- TímeaCsorbadzsi lányaFodor Réka
- Teréza asszonyCsíky Ibolya
- Brazovics AtanázÁcs Tibor
- Noémi, a lányaGajai Ágnes
- ZsófiaBrazovics feleségeFazakas Márton Erzsébet
- AtháliaBrazovics lányaFirtos Edit
- Kadisamérnökkari tisztKardos M. Róbert
- Krisztyán Tódorifj. Kovács Levente
- Fabula JánosDobos Imre
- MiniszterMadarász Lóránt
- Fábián GyurihajóslegényKocsis Gyula
- I. csempészDimény Levente
- II. csempészMolnos András Csaba
- PópaCsatlós Lóránt
- I. rikkancsKocsis Gyula
- II. rikkancsNagy Gábor
- A holdKovács Enikő
- Sajkás tisztKiss Csaba
- I. úrCsatlós Lóránt
- II. úrDimény Levente
- I. halászlegényKiss Csaba
- II. halászlegényNagy Gábor
- HajóslegényKocsis Gyula
- LegényMolnos András Csaba
- rendezőGali László m.v.
- díszlettervezőBölöni Vilmos
- jelmeztervezőKelemen Kata m.v.
- szinpadra alkalmaztaGali László
- zeneAldobolyi Nagy György
- fényNosz BotondOláh Attila
- hangAlbert AlpárZsurka József
- súgóTentea Katalin
- ügyelőSzász M. Ibolya
„Oly szép, mint egy hajnali álom" - ebben a leheletkönnyű mondatban sűrítette össze Mikszáth Kálmán nagy pályatársa, Jókai Mór (1825-1904) Az arany ember c. regényéről alkotott véleményét. „Története - folytatja Mikszáth - egy Komáromban élt kalandos ember életfolyamatából van megszőve a komáromi hagyományok szerint, de biztosan merjük állítani, hogy a bűbájos Noémi és Tímár Mihály belső világa a Senki szigetén másünnen fakad. Ez talán az egyetlen regénye, mely közvetlen Jókai élő érzéseiből táplálkozik és nem pusztán a fantáziájából." Az 1872-es datálású regény megjelenése után kevéssel maga Jókai írta meg annak színpadi változatát, amely 1885-től évtizedekig repertoárdarabja volt a Nagyváradi Színháznak.
2004. 02. 27.
Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok
Színház-választó
Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!