Claude Bolling

(sz. 1930) remekül ötvözi a klasszikus és a jazz zene alapanyagait, kiszolgálja a finom árnyalatokban gazdag zenei hatásokat, méghozzá úgy, hogy sikerül mindig friss, élvezetes muzsikát

komponálnia. A csodagyerekként számon tartott jazz-zongorista már tizennégyévesen Lionel Hampton,

Roy Eldridge és Kenny Clarke jazz-muzsikusokkal játszott együtt. Több mint száz filmzenét írt, ezek közül kiemelhető a Cannes-i Filmfesztiválról szóló 1957-es dokumentumfilm, a Borsalino (1970),

valamint a California Suite (1978) című alkotások.

UMBRELLA

Az Umbrella ellentéte a Tavaszi áldozatnak. Könnyed, légies, fülbemászó, vidám, feloldja az előbbi drámaiságában rejlő feszültségeket. Azért kerül a két táncelőadás egyazon este bemutatásra, mert érdemes megismerni az alkotó és a tánckar sokszínűségét. Olyan ez, mint a mindenki által közkedvelt

színházi maszk szimbóluma: egyik szeme sír, másik nevet. A balettkarnak igazi kihívás volt jazzre táncolni, hiszen ez egy teljesen más zenei stílus. Az Umbrella bemutatásával közeledni szeretnénk a fiatalok felé is és megszerettetni velük a táncot.

(Jakab Melinda rendező-koreográfus)