Napfényes reggel Görögországban: ez a nap is egy átlagos hétköznapnak tűnik Athén életében. Az agorán folyik a kereskedelem, a fellegvárban égnek az isteneknek szóló tüzek, és férfiak megint csak háborúznak valami távoli földrészen. Lüszisztraté és asszonybarátai élete unalmasan, lassan és férfiölelés nélkül telnek. Se a politikába, se a háborúba nincs beleszólásuk, a feladatuk annyi, hogy hazatérő uruk kedvéért szépek maradjanak, akik aztán egyet fordulnak ágyukban, és máris mennek vissza, hogy további férjeket gyilkoljanak le. Lüszisztraté úgy dönt, ebből elég: éjszaka összehívja a görög és az ellenséges spártai asszonyokat, hogy a gyűlésen meggyőzze őket: a háborúnak véget kell vetni, és erre az egyetlen, ámde leginkább kézenfekvő megoldás, ha megvonják hazatérő férjeiktől a forró hitvesi ágyat, így kényszerítve térdre a férfiakat. A terv (elméletben) remekül működik, azonban a gyakorlatban hamar kiderül, hogy az asszonyok sem tűrik olyan jól az önmegtartóztatást. A rend hazája a felfordulás otthonává változik: bujkálás, szökés, cselek, számtalan kiskapu – a férfiak pedig tétlenül állnak az események középpontjában. A nézők pedig izgatottan leshetik, hogy vajon sikerül-e a görög nőknek véghezvinni az első feminista forradalmat? Most végre kiderül, hogy a férfiaknak mi a fontosabb: a háború vagy a szerelem mellett döntenek?

Arisztophanész vígjátéka a megszokottól eltérő módon közelíti meg az ókori görög háborúkat, humora üdévé és maivá varázsolja a lassan 2500 éves darabot. A kecskeméti színház igazán különleges utazásra invitálja közönségét, a nagyszínpadon együtt értelmezhetjük újra a „görög dráma” fogalmát. Kedves nézőink garantáltan rekeszizom-megmozgató előadást láthatnak, ahol a szálakat Szabó K. István rendező szövi előadássá.

16 éven felüli nézőinknek ajánljuk!