Az abszurd színház - Beckett mellett - talán legnagyobb hatású képviselője a román származású Ionesco. Művei főleg a 80-as évek második felében kezdtek eljutni hozzánk, s hazai színpadokon való jelenléte is jelzi, mondandója ma is éppen olyan eleven, mint megírásuk idején.
Egy francia kisváros megszokott hétköznapjait éli. A férfiak a kávéházban ücsörögve iszogatnak, diskurálnak. A főhős Bérenger enyhén másnapos. S ekkor különös dolog bolydítja fel a városka nyugalmát: egy rinocérosz csörtet át a téren. Értetlenség és riadalom kíséri a jelenséget. Vita robban ki: afrikai vagy ázsiai fajtájú-e a különös állat? De végül is nem veszik komolyan a látomást. Aztán egyre-másra tűnnek fel az újabb vastagbőrűek, kiderül, hogy egy köztiszteletben álló férfi átalakult rinocérosszá, s a főhős közvetlen környezetében is egyre többen: barátja, munkatársai, szerelmese is orrszarvúvá válik. Egyes-egyedül csak a humanista Bérenger marad ember az őt körülvevő rinocérosz-társadalomban.