A Vérizű szél című táncszínházi műsor az I. világháborút megjárt, vagy a csatamezőn maradt, jeltelen sírba, név nélkül eltemetett hősökről kíván megemlékezni, valamint az itthon árván, özvegyen maradtakról.

"Újra felülkerekedett az emberek uralomvágya, irigysége, rabló ösztöne s a háború minden egyéb szülő oka. Orfeusz megszelídítette a vadállatokat, de úgy látszik azok eleve szelídebbek voltak, mint az ember." (Kodály Zoltán)

A Vérizű szél az otthon melegétől elszakított egyszerű ember ráeszmélését mutatja be az emberiség legnagyobb bűnére, a háborúra, ennek borzalmaira. Évtizednek tűnő 4 év, amelybe belerokkant a magyar társadalom, és amelynek eredményeként feldaraboltak országunk, nemzetünk. Olyan egyetemes nagy tragédiát idézünk meg, amely még frissen él a nép emlékezetében, ugyanakkor a messze idegenben elhunyt hőseink még mindig jeltelen sírokban nyugszanak. Az enyészettel, mulandósággal dacolva szeretnénk tetteik, küzdelmük értékének halhatatlanságát hangsúlyozni táncos barátaimmal, így merítve erőt belőlük a minket körbevevő globalizáció álértékeinek fojtogató levegőjével szemben.