Színházak
Egri Gárdonyi Géza Színház
Arthur MillerAz ügynök halála
fordítóUngvári Tamás
- Willy LomanSzilágyi Tibor
- LindaSaárossy Kinga
- BiffAnger Zsolt
- HappyNagy András
- BernardTűzkő Sándor
- A nőKalmár Zsuzsa
- CharleySata Árpád
- Ben bácsiBlaskó Balázs
- Howard WagnerTunyogi Péter
- StanleyVárhelyi Dénes
- Miss ForsytheVarga Lívia
- LettaDér Gabi
- rendezőErdoss Pál
- díszlettervezőKálmán László
- jelmeztervezőCsengey Emőke
- dramaturgMagyar Fruzsina
- fordítóUngvári Tamás
- zenei szerkesztőSzigeti Ágnes
- ügyelőRábl Róbert
- súgóSzecskó Andrea
- rendezőasszisztensKatona Mária
A mai néző számára ismerősen cseng Willy Loman, az ügynök neve. Arthur Miller drámája immár klasszikusnak számít, mert nemcsak ko-rának Amerikájába vezet be minket. Az álmodozó, a sikert akár önál-tatással, olykor hazugsággal is hajszoló kisember a mi életünkben is jelen van, örök figura ő.
***
„ Jókedvemben született ez a darab. Az első kép, amely felbukkant bennem egy hatalmas fej volt, melynek belsejében csupa ellentmon-dást találtam.
Az életben semmisem következik, hanem minden egyidőben és együt-tesen van meg bennünk.
Willy Loman sorsa azt példázza, hogy aki megsérti azt a törvényt, amely kimondja, hogy aki csődöt mond az üzleti életben, az csődöt mond a társadalomban és annak nincs többé joga az élethez
Ebben a drámában megkíséreltem a szembeszállást ezzel a törvénnyel - a szeretet rendszerével, amely a siker törvényének legeredményesebb ellenlábasa lehet.”
Arthur Miller
Amikor 1959-ben Magyarországon először mutatták be Arthur Miller Az ügynök halála című drámájt, akkor még távolinak tűnt a magyar közönségnek az egy évtizeddel azelőtt írt mű világa. Ám ma, 2000-ben, ugye, hogy mennyire ismerős a Willy Loman-féle kisember. Ő az az álmodozó, a sikert akár önáltatással, olykor hazugsággal is hajszoló ember, akivel nap mint nap találkozunk, és akivel kapcsolatban válto-zóak az érzéseink: hol megvetjük, hol sajnáljuk, hol szeretjük - de mindenképpen az életünk részének tekintjük.
Willy Loman, az ügynök, nagyon örül, amikor hosszú idő után végre újra együtt van a család: két felnőtt fia hazajött végre. Úgy érzi, itt az ideje, hogy fiai véghez vigyék mindazt, ami neki nem sikerült az élet-ben, ők végre sikeres emberek legyenek. A fiúkat azonban nyugtala-nítja apjuk különös viselkedése. Olykor mintha képzelődne, rég meg-halt emberekkel beszélgetne, látszólag összefüggéstelenül beszél. De Linda, a felesége, tudja, hogy férje a csalódásai, kudarcai magyaráza-tát keresi a múltban.
A farkastörvények világa tárul elénk, ahogy maga az író fogalmazza meg e világ kegyetlenségét: „Aki csődöt mond az üzleti életben, az csődöt mond a társadalomban, és annak nincs többé joga az élethez.”
***
„ Jókedvemben született ez a darab. Az első kép, amely felbukkant bennem egy hatalmas fej volt, melynek belsejében csupa ellentmon-dást találtam.
Az életben semmisem következik, hanem minden egyidőben és együt-tesen van meg bennünk.
Willy Loman sorsa azt példázza, hogy aki megsérti azt a törvényt, amely kimondja, hogy aki csődöt mond az üzleti életben, az csődöt mond a társadalomban és annak nincs többé joga az élethez
Ebben a drámában megkíséreltem a szembeszállást ezzel a törvénnyel - a szeretet rendszerével, amely a siker törvényének legeredményesebb ellenlábasa lehet.”
Arthur Miller
Amikor 1959-ben Magyarországon először mutatták be Arthur Miller Az ügynök halála című drámájt, akkor még távolinak tűnt a magyar közönségnek az egy évtizeddel azelőtt írt mű világa. Ám ma, 2000-ben, ugye, hogy mennyire ismerős a Willy Loman-féle kisember. Ő az az álmodozó, a sikert akár önáltatással, olykor hazugsággal is hajszoló ember, akivel nap mint nap találkozunk, és akivel kapcsolatban válto-zóak az érzéseink: hol megvetjük, hol sajnáljuk, hol szeretjük - de mindenképpen az életünk részének tekintjük.
Willy Loman, az ügynök, nagyon örül, amikor hosszú idő után végre újra együtt van a család: két felnőtt fia hazajött végre. Úgy érzi, itt az ideje, hogy fiai véghez vigyék mindazt, ami neki nem sikerült az élet-ben, ők végre sikeres emberek legyenek. A fiúkat azonban nyugtala-nítja apjuk különös viselkedése. Olykor mintha képzelődne, rég meg-halt emberekkel beszélgetne, látszólag összefüggéstelenül beszél. De Linda, a felesége, tudja, hogy férje a csalódásai, kudarcai magyaráza-tát keresi a múltban.
A farkastörvények világa tárul elénk, ahogy maga az író fogalmazza meg e világ kegyetlenségét: „Aki csődöt mond az üzleti életben, az csődöt mond a társadalomban, és annak nincs többé joga az élethez.”
2002. 10. 18.
Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok
Színház-választó
Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!