Színházak
Egri Gárdonyi Géza Színház
Bartók Béla - Balázs BélaA fából faragott királyfi
- KirálykisasszonyKőhalmi Viktória
- KirályfiNagy Csaba Mátyás
- FabábEmődi Attila
- TündérTóth KarolinaGyörgy László
- A királylány udvarhölgyeHomolya PatríciaKelemen Dorottya
- Nemes ifjúa királyfi barátjaSchlégl András
- KevélységReiter Zoltán
- HitReiter Zoltán
- HaragEndrédy Gábor
- SzeretetEndrédy Gábor
- TorkosságBánfi Kata
- MértékletességBánfi Kata
- BulyaságNánási Ágnes
- OkosságNánási Ágnes
- HamisságNagy Barbara
- IgazságNagy Barbara
- RestségKáli Gergely
- LelkierőKáli Gergely
- IrígységNagy Karina
- ReményNagy Karina
- GyermekMagyar Jázmin Őzike
- koreográfusTopolánszky Tamás
- díszlettervezőMira János
- jelmeztervezőPilinyi Márta
- dramaturgPinczés István
- zenei konzultánsAldobolyi Nagy György
- animációSátori László
- asszisztensPintér Ágota Lotti
- ügyelőHódosi Ildikó
A mese története szimbolikus értelmű. A Királyfi beleszeret a Királykisasszonyba, ám a Tündér parancsára fellázadó természet nem engedi, hogy találkozzanak. A Királyfi bábut készít, hogy kicsalogassa a Királykisasszonyt a várából, de a lány az igazi Királyfi helyett a fabábbal táncol. Az erdő királyaként visszatérő Királyfit már szívesen fogadná a Királykisasszony, ám a Királyfi elfordul tőle. A Királykisasszony szégyenében eldobja királyi ékességeit, még gyönyörű haját is levágja – a Királyfi ekkor magához vonja, és együtt indulnak végtelen útjukon.
Balázs Béla A fából faragott királyfi című műve 1912-ben jelent meg a Nyugatban, Bartók Béla egyfelvonásos táncjátékának bemutatója pedig 1917-ben volt a Budapesti Operaházban. Bartók a táncjáték szereplőit a népzene világos körvonalaival rajzolja meg. Romantikus természet- és lélekzenék, groteszk dallamok (fabáb), a mesei hangvételt szolgáló népdalszerű melódiák (pataktánc, botfaragás) segítik a mindenkori koreográfusokat a világ táncszínpadain, hogy korszerű és élvezetes tánckompozíciókat alkothassanak a mesét és a zenét kedvelő kicsik és nagyok számára.
Játékidő: 1 óra
2011. 12. 02.