Maga a Gazdagság istene tűnik fel egy beazonosíthatatlan korban Görögországban. Egy illedelmes polgár szólította meg őt imájában, a polgár imája meghallgatást nyert és a darab életre kel...

Arisztophanész: Gazdagság

A darab egy politikai tragikus szatíra, ami megismertet minket a társadalom szempontjából a gazdagság és a szegénység fogalmával, illetve rámutat a tényre, hogy az individualizmus és a személyes ambíciók láncreakciója gyakran nem azt eredményezi, amiben alapvetően hiszünk. Az erény és a gazdagság állandó konfliktusban áll egymással évezredek óta.

A státusznak nincs jelentősége, a gazdagság tükrében mindenki meghajolni látszik... Ez egy tény vagy vitatható kérdés? Arisztophanész ezzel kapcsolatos kérdéseket tesz fel az isteneknek, és összekacsint azokkal, akik úgy gondolják, hogy mindezért a politikai és vallási vezetők a felelősek. Az emberiség evolúciója és a társadalom több ezer éves fejlődése ellenére úgy tűnik, hogy Arisztophanész idejéhez viszonyítva az Emberiség még mindig nem tanul elég gyorsan. Hiszik vagy sem, nem sok dolog változott a gazdagság megítélésével kapcsolatban mióta Arisztophanész darabját először adták elő Kr.e. 408-ban. Arisztophanész csak egy színdarab írója vagy szatirikus próféta...? (Antonios Vellerefontis / rendező)